Enter your keyword

Új lakás vásárlás legalább három gyermek esetén

1.1. OTTHONTEREMTÉSI KAMATTÁMOGATÁSSAL NYÚJTOTT KÖLCSÖN

csalad3Az otthonteremtési kamattámogatással vásárolt új lakásnak – telekár és általános forgalmi adó nélkül számított – vételára nem haladhatja meg a 30 millió forintot.

Az otthonteremtési kamattámogatott kölcsönök igénybevételének nem akadálya a meglévő, másik lakástulajdon vagy más jogszabály alapján igénybe vett állami kamattámogatásos kölcsön.

Házasság vagy élettársi kapcsolat esetén – a vonatkozó jogszabályok vagyonjogi rendelkezéseivel összhangban – a kamattámogatott kölcsönt igénylő személy házastársa, illetve élettársa a jogszabály erejénél fogva támogatott személlyé válik, függetlenül attól, hogy a kölcsönszerződésnek alanya-e. Ez azt jelenti, hogy a kamattámogatott kölcsönt igénylő személy házastársa vagy élettársa ugyanazon lakástámogatási rendelet szerinti kamattámogatásra egy másik lakás építése, vásárlása vagy bővítése esetén sem válhat jogosulttá.

A kamattámogatási időszak lejártáig terjedően a kamattámogatással érintett lakást haszonélvezet vagy használati jog nem terheli.

A kamattámogatott kölcsön a támogatott személy által egy alkalommal vehető igénybe.

1.1.1 A 10.000.000 Ft összegű családok otthonteremtési kedvezményével együttesen igényelhető három vagy több gyermekes családok otthonteremtési kamattámogatásos kölcsöne

A kölcsönt kizárólag házaspárok vehetik igénybe.

A kamattámogatásos kölcsön a legalább 60 négyzetméter hasznos alapterületű új lakás vagy a legalább 90 négyzetméter hasznos alapterületű új lakóépület vásárlásához igényelhető.

Az igényelhető kölcsön összege:
A három vagy több gyermekes családok kamattámogatott vásárlási kölcsönének összege legfeljebb 10 millió forint lehet.

A kamattámogatás jellemzői:

  • A kamattámogatás időtartama legfeljebb 25 év, azonban a kölcsön futamideje ennél hosszabb is lehet. A hosszabb futamidőnek az első huszonöt évére jár a kamattámogatás.
  • A kölcsön kamata legfeljebb 3%, amelyet az állam kamattámogatással biztosít.
  • A kölcsön kamata a kamattámogatás időszaka alatt 5 évente változhat.
  • Az igényléskor a házaspár legalább egyik tagja nem töltheti be a 40. életévét, ha a kölcsön igényléshez szükséges összesen 3 gyermeket gyermekvállalással kívánja teljesíteni. A gyermekvállalás teljesítésére vonatkozó határidő:10 év, függetlenül attól, hogy hány gyermek vállalásáról van szó. Ha a határidő lejártáig vállalását a támogatott személy nem vagy csak részben teljesíti, akkor az igénybevett otthonteremtési kamattámogatás összegét vissza kell fizetni.
1.1.2 Otthonteremtési kamattámogatásos kölcsön, minden egyéb esetben

Az igényelhető kölcsön összege:
A kamattámogatott vásárlási kölcsön összege legfeljebb 15 millió forint lehet.

A kamattámogatás jellemzői:

  • A kamattámogatás időtartama legfeljebb 5 év, azonban a kölcsön futamideje ennél hosszabb is lehet. A hosszabb futamidőnek az első öt évére jár a kamattámogatás.
  • A kamattámogatás mértéke a kamattámogatott időszak alatt állandó, az állampapírhozam százalékában kifejezve az alábbiak szerint alakul:
    table_05

Az otthonteremtési kamattámogatásra vonatkozó részletes szabályokat az otthonteremtési kamattámogatásról szóló 341/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet tartalmazza.

1.2. FIATALOK, VALAMINT TÖBBGYERMEKES CSALÁDOK KAMATTÁMOGATOTT KÖLCSÖNE

fiatalcsaladA fiatalok, valamint többgyermekes családok kamattámogatott kölcsönével vásárolt új lakásnak általános forgalmi adó összegét is tartalmazó – telekhányad nélkül számított – vételára:

  • a fővárosban és a megyei jogú városokban legfeljebb 25 millió forint,
  • egyéb településeken legfeljebb 20 millió forint lehet.

Az igényelhető kölcsön összege:
Az új lakás vásárlásához igényelhető kamattámogatott kölcsön összege a fővárosban és a megyei jogú városokban legfeljebb 12,5 millió forint, egyéb településeken legfeljebb 10 millió forint lehet.

A fiatalok, valamint többgyermekes családok kamattámogatott kölcsönét

  • a legfeljebb egy gyermeket nevelő, nagykorú, 35. életévüket még be nem töltött személy, vagy
  • a legalább két gyermeket nevelő, nagykorú, 45. életévüket még be nem töltött személy
    igényelheti. Ha a fiatal vagy a többgyermekes személy párkapcsolatban él, úgy az életkori korlát – a kérelem benyújtásának időpontjában – a házastársra, élettársra és a bejegyzett élettársra is vonatkozik.

A kamattámogatás jellemzői:

  • A kölcsön kamatainak megfizetéséhez az állam a futamidő első 20 évében kamattámogatást biztosít.
  • A kamattámogatás mértéke a kamattámogatott időszak alatt az állampapírhozam százalékában kifejezve az alábbiak szerint alakul:

table_06

  • Amennyiben a támogatott személy 45. életévének betöltése előtt a családban eltartott gyermekek száma nő, úgy a kamattámogatás mértéke – a gyermekszám változásának hitelintézet részére történő bejelentését követő 2 hónap elteltével – emelkedik. Ha a kölcsön törlesztése során az eltartott gyermekek száma a hitelbírálat alkalmával megállapított gyermekszámhoz képest csökkent, a kamattámogatás akkor sem lehet kevesebb, mint korábban volt.
  • A kamattámogatott kölcsön hitelcéljaként szolgáló lakást – ha a kölcsön fedezete másik lakás, akkor a kamattámogatott kölcsön fedezeteként szolgáló lakást – a kölcsön kamattámogatással érintett összegének erejéig, a támogatás időtartamára, a kamattámogatással érintett kölcsönszerződés alapján a hitelintézet javára jelzálogjog, valamint annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom terheli.
  • Ha a kamattámogatott kölcsönnel vásárolt lakás a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásban történő bejegyzésétől számított egy éven belül elidegenítésre (értékesítésre) kerül, úgy a kamattámogatás megszűnik, és az adós köteles az addig igénybevett kamattámogatást a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) szerint számított kamataival együtt visszafizetni.
  • Az a természetes személy veheti igénybe, akinek saját magának, házastársának, élettársának és kiskorú gyermekének, együttköltöző családtagjainak lakástulajdona, állandó használati joga nincs, illetve ezek bejegyzésére irányuló kérelem nincs folyamatban, továbbá önkormányzati tulajdonban lévő, illetőleg szolgálati vagy munkakörhöz kötött lakásra bérleti jogviszonya vagy lízingelt lakása nincs.
    Az alábbi lakástulajdon, illetve tulajdoni hányad közül legfeljebb az egyik pontban foglaltak fennállása megengedett:
    az igénylőnek, házastársának, élettársának, kiskorú gyermekének, valamint a vele együttköltöző családtagjának együttesen legfeljebb egy lakás vonatkozásában
  • legfeljebb 50%-os tulajdoni hányada van, amely tulajdonközösség megszüntetése, öröklés vagy ajándékozás útján került a tulajdonába,
  • 50%-ot meghaladó tulajdoni hányada van, amely több mint két éve öröklés vagy ajándékozás jogcímén haszonélvezettel vagy özvegyi joggal terhelten került a tulajdonába és a haszonélvező bent lakik, vagy
  • 50%-ot meghaladó tulajdoni hányada van, melynek bontását az építésügyi vagy építésfelügyeleti hatóság elrendelte, vagy az építésügyi hatóság engedélyezte vagy az építésfelügyeleti hatóság tudomásul vette.

Lakástulajdonnak minősül a gazdasági társaság tagja által a társaság részére vagyoni hozzájárulásként szolgáltatott, valamint az építési és használatbavételi engedélyben vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítványban meghatározott céltól, illetőleg a rendeltetésétől tartósan eltérő célra használható lakás is.

Az adósnak, adóstársnak, ezek házastársának, élettársának és szülői felügyelete alatt álló kiskorú gyermekeinek, valamint az együttköltöző családtagjainak írásban kell nyilatkozniuk, hogy a 2009. július 1-jét megelőzően hatályos jogszabályok, az 1.1. és az 1.2. pont szerinti kölcsönük nincs, vagy ha van, azt 360 napon belül vissza kell fizetni.

A kedvezményes kölcsönre vonatkozó részletes szabályokat a fiatalok, valamint a többgyermekes családok lakáscélú kölcsöneinek állami támogatásáról szóló 134/2009. (VI. 23.) Korm. rendelet tartalmazza.

2.VISSZA NEM TÉRÍTENDŐ TÁMOGATÁS
2.1. CSALÁDOK OTTHONTEREMTÉSI KEDVEZMÉNYE (CSOK)

A Családok otthonteremtési kedvezménye vissza nem térítendő támogatás, ami a 2008. július 1-jét követően kiadott használatbavételi engedéllyel (vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal) rendelkező új, összkomfortos, legalább 60 négyzetméter hasznos alapterületű lakás, vagy legalább 90 négyzetméter hasznos alapterületű egylakásos lakóépület lakás vásárlásához igényelhető.

nokerdoKik igényelhetik a kedvezményt?

  • életkori megkötéstől függetlenül a természetes személyek (házastársak, élettársak, egyedülállók) a már meglévő gyermekük és/vagy a terhesség betöltött 24. hetét követően magzat vagy ikermagzat után, illetve
  • olyan házaspárok, akiknél a kedvezményre vonatkozó kérelem benyújtásakor a házaspár legalább egyike nem töltötte be a 40. életévét, és legfeljebb három gyermek születését vállalják (megelőlegezett CSOK).

A kedvezményre jogosult lehet az a házaspár, aki a családok otthonteremtési kedvezménye iránti kérelem benyújtásának időpontjában:

  • legalább három eltartott gyermeket nevel vagy
  • fiatal gyermektelen fiatal házaspár három gyermek születését vállalja, vagy
  • egy meglévő gyermeket nevelő házaspár további legalább két gyermek születésétvállalja, vagy
  • két meglévő gyermeket nevelő fiatal házaspár további legalább egy gyermekszületését vállalja.

Nem igényelhető a kedvezmény a jogszabályban meghatározott gazdasági és költségvetési bűncselekmények elkövetése esetén, amennyiben az igénylő a büntetett előélethez kapcsolódó hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesült. A büntetlen előélet hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal is igazolható.

Nem igényelhető a kedvezmény akkor sem, ha az igénylőt a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül a családok otthonteremtési kedvezménye vagy az egyéb lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok alapján igénybevett támogatások tekintetében a Kormányhivatal, a Kincstár vagy a bíróság jogerősen visszafizetésre kötelezte.

Az igénylő és házastársa a kedvezmény igénylésekor a központi hitelinformációs rendszerben (KHR) nyilvántartott tartozás fennállása esetén csak akkor igényelheti a kedvezményt, ha a tartozását már legalább egy éve kiegyenlítette.

kisgyerekKi után vehető igénybe a kedvezmény?
A kedvezményre jogosult igénylő a vele közös háztartásban élő, általa eltartott és a támogatással megvásárolt lakásba vele együttköltöző
a) vér szerinti és örökbe fogadott gyermeke után, vagy
b) a fiatal házaspár (legalább az egyik fél nem töltötte be a 40. életévet) – az eltartottgyermekei számától függetlenül – legfeljebb három vállalt gyermeke után (megelőlegezett CSOK).

Ki minősül gyermeknek?
a) a magzat vagy az ikermagzat a terhesség betöltött 24. hetét követően, valamint
b) az igénylő meglévő, eltartott gyermeke, aki nem töltötte be a 20. életévét, vagy
20.életévét betöltötte, de:

  • a 25. életévét még nem töltötte be és oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, vagy
  • legalább egy éve megváltozott munkaképességű személy.

A családok otthonteremtési kedvezményére való jogosultság vizsgálatánál az egyéb lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok [106/1988. (XII. 26.) MT rendelet és 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet, vagy a 256/2011. (XII. 6.) Korm. rendelet] szerint igénybevett vissza nem térítendő lakáscélú állami támogatást is figyelembe kell venni.

Megelőlegezett CSOK esetén hány év a gyermekvállalás teljesítésére előírt határidő?
Megelőlegezett kedvezményt igényelhetik azon fiatal házaspárok, ahol legalább az egyik fél nem töltötte be a 40. életévét a kedvezményre vonatkozó kérelem benyújtásának időpontjában, ha legfeljebb három gyermek megszületését vállalják. A támogatás összege 10.000.000 Ft.
A gyermekvállalás teljesítésére előírt határidő a vállalt gyermekek számától függetlenül 10 év. A gyermekvállalás teljesítésére rendelkezésre álló időtartam az adásvételi szerződés megkötésének napjától kezdődik. Abban az esetben, ha a fiatal házaspár a gyermekvállalást örökbefogadással kívánja teljesíteni és a fővárosi és megyei kormányhivatal gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalának az örökbefogadásra való alkalmasságot megállapító határozatát a hitelintézet részére a gyermekvállalás teljesítésre vonatkozó határidő (10 év) lejárta előtt bemutatja, a gyermekvállalás teljesítésére vonatkozó határidő két évvel meghosszabbodik.

Megelőlegezett kedvezmény esetén az igénylőnek kérelmeznie kell a támogatott lakás fekvése szerint illetékes megyei kormányhivataltól (a továbbiakban: kormányhivatal) annak igazolását, hogy a lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok [106/1988. (XII. 26.) MT rendelet, 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet vagy 256/2011. (XII.6.) Korm. rendelet] alapján az igénylő lakásépítési (-vásárlási) kedvezményt/ lakásépítési támogatást, illetve a családok otthonteremtési kedvezményét megelőlegező kölcsönszerződéssel nem rendelkezik. Az igénylő a kormányhivatal által kiállított igazolást a hitelintézet részére köteles bemutatni.

JÓ TUDNI!
Ha az igénylőknek a vállalt gyermekek nem teljesítése miatt visszafizetési kötelezettségük keletkezik, akkor a kedvezmény visszafizetendő összegét az igénybevételének napjától esedékes Ptk. szerinti kamat ötszörösével köteles visszafizetni.

Mitől függ a kedvezmény mértéke?
A családok otthonteremtési kedvezményének összege – ide értve a megelőlegezetten igényelt kedvezményt is – a következők szerint alakul:

table_07

Igényelhető-e a kedvezmény, ha a gyermekek után már korábban történt igénybevétel?
A korábban igénybevett és a 10 millió Ft összegű támogatás különbözete igényelhető, ha a kérelmezők új lakáscélt valósítanak meg.

Hogyan kell igazolni a lakás műszaki állapotának megfelelőségét?
A lakás műszaki állapotának a lakhatási igények kielégítésére alkalmasnak kell lennie, amelyet a hitelintézetnek helyszíni szemle keretében, szemrevételezéssel kell vizsgálnia. Ha a helyszíni szemle során a hitelintézet megállapítja, hogy a lakás a lakhatási igények kielégítésére nem alkalmas, az igénylő a hitelintézet részére statikai szakvéleménnyel igazolhatja a lakás lakhatási igények kielégítésére való alkalmasságát. A lakhatási igények kielégítésére való alkalmasságot igazoló statikai szakvélemény megléte esetén a lakhatási igények kielégítésére való alkalmatlanságra hivatkozással a hitelintézet nem utasíthatja el kérelmet.

Meddig terheli az állam javára bejegyzett jelzálogjog, és annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom a kedvezménnyel vásárolt ingatlant?
A családok otthonteremtési kedvezményével vásárolt lakásra az adásvételi szerződés megkötésének időpontjától számított 10 évre az állam javára jelzálogjog, és annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom kerül bejegyzésre. Az igénybevevő vállalja, hogy a tilalom lejártáig terjedően a támogatással érintett lakást haszonélvezet vagy használati jog nem terheli.

Amennyiben az igénylő a családok otthonteremtési kedvezménye igénybevételével egyidejűleg a vételár megfizetéséhez kölcsönszerződést is kötött, igényelhető-e a későbbiekben, a kölcsönszerződést követően született gyermek után a kedvezmény?
Az igénylő, aki 2016. január 1-jét követően meglévő, vagy vállalt gyermeke után már egy alkalommal lakása vételárának megfizetéséhez igénybe vette a családok otthonteremtési kedvezményét, az a kölcsönszerződés aláírását követően született (vállalás esetén a vállalt és teljesített gyermek után született) gyermeke után nem igényelheti.

A családok otthonteremtési kedvezményére vonatkozó részletes szabályokat a lakásépítési támogatásról szóló 256/2011. (XII. 6.) Korm. rendelet tartalmazza.

2.2. AKADÁLYMENTESÍTÉSI TÁMOGATÁS

mozgasserultAkadálymentesítési támogatás igényelhető akadálymentes új lakás vásárlására, ha az igénylő saját maga, vagy közeli hozzátartozója (házastárs, egyenes ágbeli rokon, örökbefogadott, mostoha- és nevelt gyermek, örökbefogadó, a mostoha- és a nevelőszülő, testvér), illetve élettársa mozgássérült. A támogatás összege személyenként legfeljebb 300 ezer forint lehet.
A támogatást hitelintézeteknél lehet igényelni. A pénzügyi szervezet a kérelem elbírálása során kikéri a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) szakmai véleményét.
Az akadálymentesítési támogatás a korábbi akadálymentesítési támogatás igénybevételéről szóló szerződés megkötésétől számított 10 év elteltével ismételten igényelhető.
A támogatás a mozgássérültek részére a mozgásukban nem akadályozottak használatára tervezett és a hatályban lévő építési előírások szerint megépített lakások rendeltetésszerű használatához szükséges többletköltségek finanszírozására szolgál.

Akadálymentesítési támogatás esetén a hitelintézet az igénylőtől a támogatásra való jogosultság elbírálásért az ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lap hiteles másolatának díját kivéve egyéb díjat, illetve ellenszolgáltatást nem számíthat fel.

Az akadálymentesítési támogatásra vonatkozó részletes szabályokat a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet tartalmazza.

1.ÉS 2. PONTRA VONATKOZÓ KÖZÖS SZABÁLYOK:

A támogatott ingatlan földrajzi helye
A lakáscélú állami támogatásokkal kizárólag Magyarország területén vásárolható új lakás.

A támogatás igénylésének határideje:
A kamattámogatott kölcsönre, az akadálymentesítési támogatásra és a családok otthonteremtési kedvezményére való jogosultság megállapítását legkésőbb az adásvételi szerződés megkötésétől számított 120 napon belül lehet kérni a hitelintézettől.

Lakásvásárlás esetén a kamattámogatott kölcsön és a családok otthonteremtési kedvezménye abban az esetben igényelhető, ha az eladó az igénylőnek nem közeli hozzátartozója vagy élettársa. Ha az eladó jogi személy, jogi személyiség nélküli társaság vagy egyéni vállalkozó az igénylő nem lehet vele tulajdonosi kapcsolatban álló személy.

Ki lehet jogosult a magyar állampolgárokon kívül a kamattámogatott kölcsön, az akadálymentesítési támogatás és a családok otthonteremtési kedvezményének igénybevételére?

  • az a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik,
  • a harmadik országbeli állampolgár, ha bevándorolt vagy letelepedett jogállással rendelkezik,
  • a hontalan jogállással, vagy
  • menekült vagy oltalmazott jogállással rendelkező személy.

Ki szerezhet tulajdont a vásárolt lakásban?
A kamattámogatott kölcsönnel, illetve a családok otthonteremtési kedvezményével vásárolt lakásban az igénylőnek (támogatott személynek) legalább 50%-os tulajdoni hányaddal kell rendelkeznie. Házaspár, illetve élettársak esetén a lakásban mindkét félnek az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett tulajdonjoggal kell rendelkeznie.
A családok otthonteremtési kedvezményével vásárolt lakásban az igénylőn (támogatott személyen) kívül csak az általa eltartott gyermeke szerezhet tulajdont.

Mi minősül lakásnak?
Az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott ingatlan a hozzá tartozó földrészlettel.

haziko2Mi minősül új lakásnak?
A meglévő épület vagy épületrész átalakítása kivételével:
a) az alapozási munkáktól kezdődően teljes egészében újonnan épített, vagy emeletráépítéssel vagy tetőtér-beépítéssel megvalósuló, a lakhatás feltételeinek a vonatkozó jogszabályi követelmények szerint megfelelő lakóegység, amely elkészültét követően használatbavételi vagy hatósági bizonyítvánnyal igazolandó használatbavétel tudomásulvételi eljárásra köteles,
b) az a) pontban foglaltaknak megfelelő lakás, amelyet jogi személy, jogi személyiség nélküli társaság vagy egyéni vállalkozó természetes személy részére való értékesítés céljára épít, vagy építtet, és
ba) amelyet első ízben természetes személy részére értékesítenek, vagy
bb) amelyet másodízben értékesítenek természetes személy részére, feltéve, hogy a második eladó hitelintézet vagy ingatlan-forgalmazással üzletszerűen foglalkozó jogi személy, jogi személyiség nélküli társaság vagy egyéni vállalkozó.

Hogy kell kiszámítani a hasznos alapterületet az 1.1.1. pont szerinti kamattámogatott kölcsön és a családok otthonteremtési kedvezménye igénybevétele esetén?
Hasznos alapterület a lakáson, mint önálló rendeltetési egységen belül a következő helyiségek alapterületének összege, amelyben a belmagasság legalább 1,90 m: előszoba, közlekedő, nappali, hálószoba, étkező, konyha, étkezőkonyha, fürdőszoba, WC, kamra, tároló, gardrób, mosókonyha, kazánhelyiség és egyéb fűthető helyiség. A számítás során nem lehet figyelembe venni a gépjárműtároló és a pinceszinti helyiség alapterületét.

Mi minősül összkomfortos lakásnak?
Az a lakás, amely legalább
a) egy 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával,
b) közüzemi vagy közcélú szolgáltatással igénybe vehető ivóvízellátással,
c) melegvíz-ellátással,
d) központi fűtési móddal és
e) az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.)Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) 8. § (2) bekezdése szerinti teljes közművesítettséggel rendelkezik.

Az OTÉK 8. § (2) bekezdése szempontjából az építési övezet teljesen közművesített, ha:
a) az energia (villamos energia, gáz vagy távhő),
b) az ivóvíz,
c) a szennyvízelvezetés és -tisztítás, valamint
d) a közterületi csapadékvíz-elvezetés
együttesen közüzemi vagy közcélú szolgáltatással történik.

Hogyan kell igazolni az 1.1.1 pont szerinti kamattámogatott kölcsön és a családok otthonteremtési kedvezménye együttes igénybevételénél, hogy az igénylő köztartozásmentes adózó és legalább 2 éves, folyamatos TB jogviszonnyal rendelkezik?

Az igénylő a kérelem benyújtásának időpontjában

  • szerepel az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozásmentes adózói adatbázisban, vagy a NAV által kiállított, 30 napnál nem régebbi okirattal igazolja, hogy nincs nyilvántartott köztartozása,
  • az illetékes egészségpénztári feladatokat ellátó fővárosi és megyei kormányhivatal által kiállított 30 napnál nem régebbi okirattal igazolja, hogy az igénylő a kérelem benyújtásának időpontjában és azt közvetlen megelőzően összesen, legalább 2 éve folyamatosan – ideértve azt is, ha a legalább 2 év folyamatos biztosításban legfeljebb 15 nap megszakítás van – a magyar társadalombiztosítási rendszerben biztosítottként szerepel. A legalább 2 év biztosítási jogviszony fennállása a magyar és külföldi társadalombiztosítási rendszer által kiállított igazolás alapján, együttesen is teljesíthető, de csak ha az említett kormányhivatalhoz benyújtott kérelem időpontjában az igénylő a magyar társadalombiztosítási rendszerben biztosítottként van nyilvántartva.
    Ebben az esetben a biztosítási jogviszony megléte a kormányhivatal által kiállított magyar biztosítotti jogviszonyról szóló igazoláson túl az illetékes külföldi hatóság által kiállított dokumentum hiteles magyar nyelvű fordításával igazolható. A benyújtást közvetlen megelőző 180 napnak, az igénylő kereső tevékenysége alapján biztosított jogviszonyban töltött időnek kell minősülnie a társadalombiztosítási rendszerben, de ebbe az időtartamba nem számítható bele a közfoglalkoztatási jogviszonyban eltöltött idő. Házaspárok esetén elegendő, ha legalább az egyik fél igazolni tudja a szükséges folyamatos TB jogviszonyt. Mentesül a TB jogviszony fennállásának igazolása alól az igénylő, ha a fővárosi és megyei kormányhivatal jogerős határozata alapján ápolási díjban részesül.

Mikor kezdhető meg a kölcsön, az akadálymentesítési támogatás, illetve a családok otthonteremtési kedvezményének folyósítása?
A kamattámogatott kölcsön, a családok otthonteremtési kedvezménye és az akadálymentesítési támogatás folyósítása akkor kezdhető meg, ha a támogatottak a saját erőként vállalt pénzeszközeiket a vásárlás finanszírozására már felhasználták.

04Mit kell figyelembe venni az 1.2. pont szerinti kamattámogatott kölcsön, az akadálymentesítési támogatás és a családok otthonteremtési kedvezmény igénylésekor a rendelkezésére álló saját erőként?
Az igénylő rendelkezésére álló saját erőként kell számításba venni a korábban − 5 éven belül − értékesített lakás, illetve tulajdoni hányad eladási árát. Ezt az összeget a következőkkel lehet csökkenteni:

  • az értékesített lakást terhelő és az értékesített lakás, illetve tulajdoni hányad eladási árábólvisszafizetett önkormányzati, munkáltatói támogatással,
  • az értékesített lakás vásárlása vagy építése érdekében felvett és azt terhelő lakáscélúhitelintézeti kölcsönnek az értékesített lakás, illetve tulajdoni hányad eladási árábólvégtörlesztett összegével,
  • a számlával igazolt ingatlanközvetítői jutalék összegével,
  • olyan 2009. július 1-jét követően kiállított számlával vagy megkötött szerződésseligazoltan kifizetett összeggel, amelyet az igénylő az általa tervezett, de meg nem valósultlakásvásárlás céljából fizetett ki, ha az összeg az értékesítés céljára lakást építő gazdaságitársaság bíróság által elrendelt felszámolásának teljes befejezését követően nem térült meg,
  • a családok otthonteremtési kedvezményével vásárolni kívánt lakás telekárat is tartalmazóvételárának 10 %-ával, ha ezen összeg kifizetése – adásvételi szerződéssel igazoltan – akorábbi lakás eladását bejegyző ingatlan-nyilvántartási eljárásban hozott határozatkiadásának időpontját legfeljebb 120 nappal előzi meg.

Milyen összegben kell a támogatott személynek eleget tenni a számlabenyújtási kötelezettségnek új lakás vásárlása esetén?
A támogatott személynek vállalnia kell, hogy az egyösszegű folyósítást megelőzően bemutatja az adásvételi szerződésben szereplő teljes vételárról (lakás és telekárat egyaránt tartalmazó), saját nevére szóló, az általános forgalmi adóról szóló törvény hatálya alá tartozó termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról kiállított számlákat, egyszerűsített számlákat (a továbbiakban: számla).

A lakásvásárlást igazoló számlaként csak olyan számla fogadható el, amelyet olyan egyéni vállalkozó, gazdasági társaság állított ki, amely a számlakibocsátás időpontjában szerepel NAV külön nyilvántartásában működő adóalanyként.

Mivel csökkenthető a számlabenyújtási kötelezettség?
Hatósági árverésen vásárolt, használatbavételi engedéllyel vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal rendelkező lakás esetén számla benyújtási kötelezettség az árverési jegyzőkönyv szerinti vételárral csökkenthető.

Mire kell még odafigyelni?

  • otletHa a támogatással érintett lakás megvásárlásához a családok otthonteremtési kedvezményét és hitelintézeti kölcsönt is igénybe kívánnak venni, akkor ezt az adásvételi szerződésben is fel kell tüntetni.
  • A támogatott személy a kamattámogatott kölcsön, az akadálymentesítési támogatás és a családok otthonteremtési kedvezménye iránti kérelmét – az erre az állammal szerződött – hitelintézetekhez nyújthatja be. A kérelem benyújtásának a napja az a nap, amikor az igénylő a kérelmet és a kölcsön és a kedvezmény igényléséhez szükséges feltételeket igazoló dokumentumokat benyújtja a hitelintézet részére. A hitelintézet a kérelem átvételéről igazolást ad az igénylőnek, melyben tájékoztatja a kérelem elbírálásának várható időtartamáról. Átvételnek minősül az is, ha a kérelmet a hitelintézet függő közvetítője vette át. Ez esetben az elbírálás várható időtartamáról a függő közvetítő ad írásbeli tájékoztatást.
  • A hitelintézet a kérelem elutasítása esetén az igénylőt részletesen, írásban tájékoztatja a kérelem elutasításának indokáról a nem teljesülő jogszabály szerinti igénybevételi feltételek megjelölésével, továbbá arról, hogy ha az igénylő a kérelem elutasításával nem ért egyet, a kamattámogatott kölcsönre, az akadálymentesítési támogatásra, illetve a családok otthonteremtési kedvezményére jogosító feltételeknek való megfelelés megállapítását kérheti a kormányhivataltól. Hitelintézeti elutasító döntés esetén a felülvizsgálat iránti kérelmet az elutasítás igénylő általi kézhezvételétől számított 15 napon belül lehet benyújtani a kormányhivatalhoz. A kormányhivatal a hitelintézeti döntést jogosult felülbírálni, de csak az állami támogatások előírásainak teljesítésére vonatkozóan. Ha a hitelintézet a jogszabály előírásait nem helyesen értelmezte, de az igénylő egyébként belső szabályzata szerint nem hitelképes, a kormányhivatal döntése csak a jogszabály helytelen értelmezésének megállapítására szorítkozhat, az igénylő hitelképességének felülvizsgálatát nem eredményezheti.
  • Az igénylőnek vállalnia kell, hogy a telekárat is tartalmazó vételár legfeljebb 10%-át (foglaló) fizeti meg készpénzben, a fennmaradó vételárrészt az eladó által megjelölt fizetési számlára vagy pénzügyi intézmény által vezetett, kölcsöntartozást nyilvántartó technikai számlára teljesíti.
  • A lakástulajdonosnak a 1. pont szerinti kölcsön, az akadálymentesítési támogatás, illetve a családok otthonteremtési kedvezmény utolsó részfolyósítását követően legfeljebb egy éven belül lakcímkártyával igazolnia kell, hogy a lakás mindazon személyek lakóhelye, akiknek együttlakására tekintettel a kölcsönt és a kedvezményt az állam folyósította.
3.ÁLLAMI KEZESSÉGVÁLLALÁS

03A kezességvállalás lényege, hogy az állam a központi költségvetés terhére készfizető kezességet vállal a lakás vásárlásához hitelintézettől felvett lakáskölcsönnek arra a részére, amelyre a vásárolt lakás hitelbiztosítéki értéke nem nyújt fedezetet.

  • Az állami kezességvállalást a 35 év alatti fiatal házaspárok, élettársak vagy gyermeküket egyedül nevelő támogatott személyek igényelhetik, ha legalább 30%-os önerővel rendelkeznek.
  • A lakás vételára nem haladhatja meg
    • Budapesten és megyei jogú városokban új lakás esetén (általános forgalmiadóval együtt, telekhányad nélkül) a 15 millió forintot,
    • más településeken új lakás esetén (általános forgalmi adóval együtt,telekhányad nélkül) a 12 millió forintot.
  • Igénybevétel esetén egyszeri 2 %-os kezességvállalási díjat kell fizetni a kölcsön állami kezességgel biztosított részére.
  • A kezességvállalással biztosított kölcsön csak forint alapú lehet.
  • Az állami kezességvállalásra való jogosultság megállapítását az adásvételi szerződés aláírást követő 120 napon belül kell kérni a hitelintézettől.

A kezességvállalásra vonatkozó részletes szabályokat a fiatalok lakáskölcsönéhez kapcsolódó állami kezesség vállalásának és érvényesítésének részletes szabályairól szóló 4/2005. (I. 12.) Korm. rendelet tartalmazza.

4.LAKÁSTAKARÉKPÉNZTÁRI MEGTAKARÍTÁS

A lakásvásárlási célra előtakarékoskodók lakástakarékpénztári betétben elhelyezett megtakarításaik után állami támogatás jár, mely a befizetett betét 30%-a, de legfeljebb évi 72 ezer forint. A takarékoskodás legrövidebb kötelező időszaka 4 év. A betét felvételével egy időben a lakástakarékpénztártól kölcsön is igényelhető.

Lakástakarékpénztári megtakarításokra vonatkozó részletes szabályokat a lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény, valamint a lakás-előtakarékosság állami támogatásáról szóló 215/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet tartalmazza.