Enter your keyword

Lakásépítés legfeljebb két gyermek esetén

1.1. OTTHONTEREMTÉSI KAMATTÁMOGATÁSOS KÖLCSÖN


csalad2Az otthonteremtési kamattámogatással épített lakásnak a hitelintézet által elfogadott
– telekár és általános forgalmi adó nélkül számított – bekerülési költsége nem haladhatja meg a 30 millió forintot.

Az igényelhető kölcsön összege:
A kamattámogatott építési kölcsön összege legfeljebb 15 millió forint lehet.

A kamattámogatás jellemzői:

  • A kamattámogatás időtartama legfeljebb 5 év, azonban a kölcsön futamideje ennél hosszabb is lehet. A hosszabb futamidőnek az első öt évére jár a kamattámogatás.
  • A kamattámogatás mértéke a kamattámogatott időszak alatt állandó, az állampapírhozam százalékában kifejezve az alábbiak szerint alakul:

table_01

  • A kamattámogatott kölcsön a 2008. július 1-jét követően kiadott építési engedéllyel rendelkező, új lakás építéséhez igényelhető, ha a kölcsön iránti kérelem benyújtásának időpontjáig a használatbavételi engedély kiadása vagy a használatbavétel tudomásulvétele nem történt meg.
  • A kölcsön hitelcéljaként szolgáló lakást – ha a kölcsön fedezete másik lakás, akkor a kamattámogatott kölcsön fedezeteként szolgáló lakást – a kölcsön otthonteremtési kamattámogatással érintett összegének erejéig, az első 5 éves időtartamra a hitelintézet javára jelzálogjog, valamint annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom terheli.
  • Az igénybevevő vállalja, hogy a kamattámogatási időszak lejártáig terjedően a kamattámogatással érintett lakást haszonélvezet vagy használati jog nem terheli.
  • A kamattámogatott kölcsön a támogatott személy által egy alkalommal vehető igénybe.

Az otthonteremtési kamattámogatott kölcsön igénybevételének nem akadálya a meglévő, másik lakástulajdon vagy más jogszabály alapján igénybevett állami kamattámogatásos kölcsön.

Házasság vagy élettársi kapcsolat esetén – a vonatkozó jogszabályok vagyonjogi rendelkezéseivel összhangban – a kamattámogatott kölcsönt igénylő személy házastársa, illetve élettársa a jogszabály erejénél fogva támogatott személlyé válik, függetlenül attól, hogy a kölcsönszerződésnek alanya-e. Ez azt jelenti, hogy a kamattámogatott kölcsönt igénylő személy házastársa vagy élettársa ugyanazon lakástámogatási rendelet szerinti kamattámogatásra egy másik lakás építése, vásárlása vagy bővítése esetén sem válhat jogosulttá.

1.2. FIATALOK, VALAMINT TÖBBGYERMEKES CSALÁDOK KAMATTÁMOGATOTT KÖLCSÖNE
fiatalcsaladA fiatalok, valamint többgyermekes családok kamattámogatott kölcsönével épített új lakásnak a hitelintézet által elfogadott, általános forgalmi adó összegét is tartalmazó – telekhányad nélkül számított – építési költsége:

  • a fővárosban és a megyei jogú városokban legfeljebb 25 millió forint,
  • egyéb településeken legfeljebb 20 millió forint lehet.

A kamattámogatott kölcsönt azokra a lakásépítésekre lehet igénybe venni, amelyekre az építési engedélyt 2005. január 31-ét követően adták ki.

Az igényelhető kölcsön összege:
A kölcsön összege a fővárosban és a megyei jogú városokban legfeljebb 12,5 millió forint, egyéb településeken legfeljebb 10 millió forint lehet.

A kölcsönt

  • a legfeljebb egy gyermeket nevelő, nagykorú, 35. életévét még be nem töltött személy, vagy
  • a legalább két gyermeket nevelő, nagykorú, 45. életévét még be nem töltött személy igényelheti. Ha párkapcsolatban élnek, úgy az életkori korlát – a kérelem benyújtásának időpontjában – a házastársra, élettársra és a bejegyzett élettársra is vonatkozik.

A kamattámogatás jellemzői:

  • A kölcsön kamatainak megfizetéséhez az állam a futamidő első 20 évében kamattámogatást biztosít.
  • A kamattámogatás mértéke a kamattámogatott időszak alatt az állampapírhozam százalékában kifejezve az alábbiak szerint alakul:

table_02

  • Ha a támogatott személy 45. életévének betöltése előtt a családban eltartott gyermekek száma nő, úgy a kamattámogatás mértéke – a gyermekszám változásának hitelintézet részére történő bejelentését követő 2 hónap elteltével – emelkedik. Ha a kölcsön törlesztése során az eltartott gyermekek száma a hitelbírálat alkalmával megállapított gyermekszámhoz képest csökkent, a kamattámogatás akkor sem lehet kevesebb, mint korábban volt.
  • A kamattámogatott kölcsön hitelcéljaként szolgáló lakást – ha a kölcsön fedezete másik lakás, akkor a kamattámogatott kölcsön fedezeteként szolgáló lakást – a kölcsön kamattámogatással érintett összegének erejéig, a támogatás időtartamára, a kamattámogatással érintett kölcsönszerződés alapján a hitelintézet javára jelzálogjog, valamint annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom terheli.
  • Ha a kamattámogatott kölcsönnel épített lakást a használatbavételi engedély kiadásától vagy a használatbavétel tudomásulvételétől számított egy éven belül elidegenítik (értékesítik), úgy a kamattámogatás megszűnik, és az adós köteles az addig igénybevett kamattámogatást a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) szerint számított kamataival együtt visszafizetni.

Az adósnak, adóstársnak, ezek házastársának, élettársának és szülői felügyelete alatt álló kiskorú gyermekeinek, valamint az együttköltöző családtagjainak írásban kell nyilatkozniuk, hogy a 2009. július 1-jét megelőzően hatályos jogszabályok, az 1.1. és az 1.2. pont szerinti kölcsönük nincs, vagy ha van, azt 360 napon belül vissza kell fizetni.

A kedvezményes kölcsönre vonatkozó részletes szabályokat a fiatalok, valamint a többgyermekes családok lakáscélú kölcsöneinek állami támogatásáról szóló 134/2009. (VI. 23.) Korm. rendelet tartalmazza.

2.VISSZA NEM TÉRÍTENDŐ TÁMOGATÁS

haziko2.1. CSALÁDOK OTTHONTEREMTÉSI KEDVEZMÉNYE (CSOK)
A Családok otthonteremtési kedvezménye vissza nem térítendő támogatás, ami a 2008. július 1-jét követően kiadott építési engedéllyel rendelkező összkomfortos lakás építéséhez igényelhető.

A támogatási szerződés megkötésének feltétele, hogy az igénylő által benyújtott bekerülési költséget tartalmazó költségvetést a hitelintézet elfogadja.

Kik igényelhetik a kedvezményt?

  • életkori megkötéstől függetlenül a természetes személyek (házastársak, élettársak, egyedülállók) a már meglévő gyermekük és/vagy a terhesség betöltött 24. hetét követően magzat vagy ikermagzat után, illetve
  • olyan házaspárok, akiknél a kedvezményre vonatkozó kérelem benyújtásakor a házaspár legalább egyike nem töltötte be a 40. életévét – az eltartott gyermekek számától függetlenül – legfeljebb két gyermek vállalásával (megelőlegezett CSOK).

Nem igényelhető a kedvezmény a jogszabályban meghatározott gazdasági és költségvetési bűncselekmények elkövetése esetén, amennyiben az igénylő a büntetett előélethez kapcsolódó hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesült. A büntetlen előélet a hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal is igazolható.

Nem igényelhető a kedvezmény akkor sem, ha az igénylőt a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül a családok otthonteremtési kedvezménye vagy az egyéb lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok alapján igénybevett támogatások tekintetében a Kormányhivatal, a Kincstár vagy a bíróság jogerősen visszafizetésre kötelezte.

kisgyerekKi után vehető igénybe a kedvezmény?
A kedvezményre jogosult igénylő a vele közös háztartásban élő, általa eltartott és a támogatással megépített lakásba vele együttköltöző

a) vér szerinti és örökbe fogadott gyermeke után, vagy
b) a fiatal házaspár (legalább egyik fél nem töltötte be a 40. életévet) – az eltartott gyermekekszámától függetlenül – legfeljebb két vállalt gyermeke után (megelőlegezett CSOK).

Ki minősül gyermeknek?
a) a magzat vagy az ikermagzat a terhesség betöltött 24. hetét követően, valamint
b) az igénylő meglévő, eltartott gyermeke, aki nem töltötte be a 20. életévét, vagy

20. életévét betöltötte, de:

  • a 25. életévét még nem töltötte be és oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, vagy
  • – legalább egy éve megváltozott munkaképességű személy.

A családok otthonteremtési kedvezményét egy gyermek után csak egyszer lehet igénybe venni. A családok otthonteremtési kedvezményére való jogosultság vizsgálatánál az egyéb lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok [106/1988. (XII. 26.) MT rendeletés12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet, vagy a 256/2011. (XII. 6.) Korm. rendelet] szerint igénybevett vissza nem térítendő lakáscélú állami támogatást is figyelembe kell venni.

Megelőlegezett CSOK esetén hány év a gyermekvállalás teljesítésre előírt határidő?
Megelőlegezett kedvezményt igényelhetik azon fiatal házaspárok, ahol legalább az egyik fél nem töltötte be a 40. életévét a kedvezményre vonatkozó kérelem benyújtásának időpontjában, ha legfeljebb két gyermek megszületését vállalják. A támogatás összege megegyezik a családok otthonteremtési kedvezményével.

A gyermekvállalás teljesítésére előírt határidő egy gyermek vállalása esetén 4 év, két gyermek vállalása esetén 8 év. A gyermekvállalás teljesítésére rendelkezésre álló időtartam a használatba vételi engedély kiadásának vagy a használatbavétel tudomásulvételének napjától kezdődik. Abban az esetben, ha a fiatal házaspár a gyermekvállalást örökbefogadással kívánja teljesíteni és a fővárosi és megyei kormányhivatal gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalának az örökbefogadásra való alkalmasságot megállapító határozatát a hitelintézet részére a gyermekvállalás teljesítésre vonatkozó határidő (4 év vagy 8 év) lejárta előtt bemutatja, a gyermekvállalás teljesítésére vonatkozó határidő két évvel meghosszabbodik.

Megelőlegezett kedvezmény esetén az igénylőnek kérelmeznie kell a támogatott lakás fekvése szerint illetékes megyei kormányhivataltól (a továbbiakban: kormányhivatal) annak igazolását, hogy a lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok [106/1988. (XII. 26.) MT rendelet és 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet, vagy a 256/2011. (XII. 6.) Korm. rendelet] alapján az igénylő lakásépítési (-vásárlási) kedvezményt/ lakásépítési támogatást, illetve a családok otthonteremtési kedvezményét megelőlegező kölcsönszerződéssel nem rendelkezik. Az igénylő a kormányhivatal által kiállított igazolást a hitelintézet részére köteles bemutatni.

Mitől függ a kedvezmény mértéke?
A családok otthonteremtési kedvezményének összege – ide értve a megelőlegezetten igényelt kedvezményt is – a következők szerint alakul:

table_03

Amennyiben az igénylő a családok otthonteremtési kedvezménye igénybevételével egyidejűleg az építési munkálatok finanszírozására kölcsönszerződést is kötött, igényelhető-e a későbbiekben, a kölcsönszerződést követően született gyermek után a kedvezmény?

Az igénylő, aki meglévő, vagy vállalt gyermeke után már egy alkalommal lakása építéséhez igénybe vette a családok otthonteremtési kedvezményét, a lakás építéséhez igénybevett kölcsönre vonatkozó aláírását követően született (vállalás esetén csak a vállalt és teljesített gyermek után született) gyermeke után is igényelheti. E támogatás a kedvezménnyel és kölcsönnel épített lakást terhelő, a még fennálló (fel nem mondott) lakáscélú hitelintézeti kölcsöntartozás csökkentésére használható fel.

A később született gyermek utáni kedvezmény összege gyermekenként 400 ezer Ft.

A később született gyermek után járó kedvezmény megfelelésének vizsgálatakor nem kell figyelembe venni a lakás hasznos alapterületét.

A később született gyermek után járó kedvezmény csak a kedvezmény elbírálására jogosult, a jogszabályban meghatározott szerződéssel rendelkező hitelintézetnél felvett és fennálló lakáskölcsön csökkentésére számolható el.

A családok otthonteremtési kedvezményére vonatkozó részletes szabályokat a lakásépítési támogatásról szóló 256/2011. (XII. 6.) Korm. rendelet tartalmazza.

2.2. AKADÁLYMENTESÍTÉSI TÁMOGATÁS

mozgasserultAkadálymentesítési támogatás igényelhető akadálymentes új lakás építéséhez, ha az igénylő saját maga vagy közeli hozzátartozója (házastárs, egyenes ágbeli rokon, örökbefogadott, mostoha- és nevelt gyermek, örökbefogadó, a mostoha- és a nevelőszülő, testvér), illetve élettársa mozgássérült. A támogatás összege személyenként legfeljebb 300 ezer forint lehet. A támogatást hitelintézeteknél lehet igényelni. A pénzügyi szervezet a kérelem elbírálása során kikéri a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) szakmai véleményét.

Az akadálymentesítési támogatás a korábbi akadálymentesítési támogatás igénybevételéről szóló szerződés megkötésétől számított 10 év elteltével ismételten igényelhető.

A támogatás a mozgássérültek részére a mozgásukban nem akadályozottak használatára tervezett és a hatályban lévő építési előírások szerint megépített lakások rendeltetésszerű használatához szükséges többletköltségek finanszírozására szolgál.

Akadálymentesítési támogatás esetén a hitelintézet az igénylőtől a támogatásra való jogosultság elbírálásért az ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lap hiteles másolatának díját kivéve egyéb díjat, illetve ellenszolgáltatást nem számíthat fel.

Az akadálymentesítési támogatásra vonatkozó részletes szabályokat a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet tartalmazza.

2.3. ADÓ-VISSZATÉRÍTÉSI TÁMOGATÁS

Adó-visszatérítési támogatást igényelhető a
a) legfeljebb 150 m2 hasznos alapterületű összkomfortos lakás vagy a legfeljebb 300 m2hasznos alapterületű összkomfortos egylakásos lakóépület természetes személy építőjevagy építtetője az építési bekerülési költség megfizetéséhez, illetve
b) az építési telek természetes személy tulajdonosa az építkezés helyéül szolgáló építésitelek vételárához.
Az adó-visszatérítési támogatás a telek vételárához és a bekerülési költséghez egyidejűleg és legfeljebb egy alkalommal, 2019. december 31-ig igényelhető.

FIGYELEM!
Nem igényelhető támogatás az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 10. § d) pontja szerinti termékértékesítésre, azaz olyan építési munkák bekerülési költségéhez,ahol az építési-szerelési munkával létrehozott, az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzendő ingatlan kerül átadásra a jogosultnak, még abban az esetben is, ha a teljesítéshez szükséges anyagokat és egyéb termékeket a jogosult bocsátotta rendelkezésre. Abban az esetben tehát, ha az építtető magánszemély olyan kivitelezőnek ad megbízást, amely a felépítendő lakóingatlan használatbavételre és ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas állapotban való átadását vállalja a megrendelő részére, az a hivatkozott rendelkezés értelmében ingatlanértékesítésnek minősül, így arra a kedvezményes adókulcs alkalmazandó, adó-visszatérítés nem igényelhető.

Nem igényelhető a kedvezmény a jogszabályban meghatározott gazdasági és költségvetési bűncselekmények elkövetése esetén, amennyiben az igénylő a büntetett előélethez kapcsolódó hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesült. A büntetlen előélet a hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal is igazolható.

Nem igényelhető a kedvezmény akkor sem, ha az igénylőt a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül a családok otthonteremtési kedvezménye vagy az egyéb lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok alapján igénybevett támogatások tekintetében a Kormányhivatal, a Kincstár vagy a bíróság jogerősen visszafizetésre kötelezte.

Az igénylőnek a kérelem benyújtásakor teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan nyilatkoznia kell arról, hogy nem kötött vagy az építési munkák befejezéséig nem köt olyan kivitelezési szerződést, amely alapján a kivitelező az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésre alkalmas lakás vagy lakóépület felépítésére és igénylő részére történő átadására köteles.

Az adó-visszatérítési támogatás összege megegyezik az építkezés helyéül szolgáló építési telek, valamint a lakás vagy lakóépület építéséhez megvásárolt anyagok és igénybe vett szolgáltatások számlájában feltüntetett és az igénylő nevére kiállított számla szerint megfizetett általános forgalmi adó összegével, de legfeljebb 5 000 000 forint.

Az adó-visszatérítési támogatás építési telekre jutó részét az építési telek vételáráról kiállított számla benyújtását követően, egy összegben folyósítja a hitelintézet a támogatott személy fizetési számlájára.

A támogatási szerződés megkötésének feltétele, hogy az igénylő által benyújtott bekerülési költséget tartalmazó költségvetést a hitelintézet elfogadja.

Az adó-visszatérítési támogatásra vonatkozó részletes szabályokat a lakásépítési támogatásról szóló 256/2011. (XII. 6.) Korm. rendelet tartalmazza.

1.ÉS 2. PONTRA VONATKOZÓ KÖZÖS SZABÁLYOK:

dombtetohazikoA támogatott ingatlan földrajzi helye
A lakáscélú állami támogatásokkal kizárólag Magyarország területén építhető lakás.

A támogatás igénylésének határideje:
A kamattámogatott kölcsönre, az akadálymentesítési támogatásra, az adó-visszatérítési támogatásra és a családok otthonteremtési kedvezményére való jogosultság megállapítását legkésőbb a használatbavételi engedély kiadását, a használatbavétel tudomásulvételét vagy a felépítés megtörténtének hatósági bizonyítvánnyal való tanúsítását megelőzően belül lehet kérni a hitelintézettől.

Ki jogosult az 1.2. pont szerinti kamattámogatott kölcsön, az akadálymentesítési támogatás, az adó-visszatérítési támogatás és a családok otthonteremtési kedvezményének igénybevételére?
Az a természetes személy veheti igénybe, akinek saját magának, házastársának, élettársának és kiskorú gyermekének, együttköltöző családtagjainak lakástulajdona, állandó használati joga nincs, illetve ezek bejegyzésére irányuló kérelem nincs folyamatban, továbbá önkormányzati tulajdonban lévő, illetőleg szolgálati vagy munkakörhöz kötött lakásra bérleti jogviszonya vagy lízingelt lakása nincs.

Az alábbi lakástulajdon, illetve tulajdoni hányad közül legfeljebb az egyik pontban foglaltak fennállása megengedett:
az igénylőnek, házastársának, élettársának, kiskorú gyermekének, valamint a vele együttköltöző családtagjának együttesen legfeljebb egy lakás vonatkozásában

  • legfeljebb 50%-os tulajdoni hányada van, amely tulajdonközösség megszüntetése,öröklés vagy ajándékozás útján került a tulajdonába,
  • 50%-ot meghaladó tulajdoni hányada van, amely több mint két éve öröklés vagyajándékozás jogcímén haszonélvezettel vagy özvegyi joggal terhelten került atulajdonába és a haszonélvező bent lakik, vagy
  • 50%-ot meghaladó tulajdoni hányada van, melynek bontását az építésügyi vagyépítésfelügyeleti hatóság elrendelte, vagy az építésügyi hatóság engedélyezte vagy azépítésfelügyeleti hatóság tudomásul vette.

Lakástulajdonnak minősül a gazdasági társaság tagja által a társaság részére vagyoni hozzájárulásként szolgáltatott, valamint az építési és használatbavételi engedélyben vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítványban meghatározott céltól, illetőleg a rendeltetésétől tartósan eltérő célra használható lakás is.

Ki lehet jogosult a magyar állampolgárokon kívül a kamattámogatott kölcsön, az akadálymentesítési támogatás, az adó-visszatérítési támogatás és a családok otthonteremtési kedvezményének igénybevételére?

  • az a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik,
  • a harmadik országbeli állampolgár, ha bevándorolt vagy letelepedett jogállással rendelkezik,
  • a hontalan jogállással, vagy
  • menekült vagy oltalmazott jogállással rendelkező személy.

Ki szerezhet tulajdont az épített lakásban?
A kamattámogatott kölcsönnel, illetve a családok otthonteremtési kedvezményével épített lakásban az igénylőnek (támogatott személynek) legalább 50 %-os tulajdoni hányaddal kell rendelkeznie. Házaspár, illetve élettársak esetén a lakásban mindkét félnek az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett tulajdonjoggal kell rendelkeznie.
A családok otthonteremtési kedvezményével épített lakásban az igénylőn (támogatott személyen) kívül csak az általa eltartott gyermeke szerezhet tulajdont.

Mi minősül lakásnak?
Az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy – lakás építése esetén − ilyenként feltüntetésre váró ingatlan a hozzá tartozó földrészlettel.

Mi minősül építés esetén új lakásnak?
Az alapozási munkáktól kezdődően teljes egészében újonnan épített, vagy emeletráépítéssel vagy tetőtér-beépítéssel megvalósuló, a lakhatás feltételeinek a vonatkozó jogszabályi követelmények szerint megfelelő lakóegység, amely elkészültét követően használatbavételi vagy hatósági bizonyítvánnyal igazolandó használatbavétel tudomásulvételi eljárásra köteles. Nem minősül új lakásnak a meglévő épület, illetve épületrész átalakításával kialakított lakás.

Mi számít építési engedélynek?
Lakás építése esetén az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) szerinti építési engedély vagy az építésügyi hatóság által kiállított dokumentum arról, hogy az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység bejelentése megtörtént.

Mi minősül összkomfortos lakásnak?
Az a lakás, amely legalább
a) egy 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával,
b) közüzemi vagy közcélú szolgáltatással igénybe vehető ivóvízellátással,
c) melegvíz-ellátással,
d) központi fűtési móddal és
e) az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.)Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) 8. § (2) bekezdése szerinti teljes közművesítettséggel rendelkezik.

Az OTÉK 8. § (2) bekezdése szempontjából az építési övezet teljesen közművesített, ha:
a) az energia (villamos energia, gáz vagy távhő),
b) az ivóvíz,
c) a szennyvízelvezetés és -tisztítás, valamint
d) a közterületi csapadékvíz-elvezetés
együttesen közüzemi vagy közcélú szolgáltatással történik.

Mi számít bekerülési költségnek?

  • nokerdoa lakás épületszerkezeteinek, közös használatra szolgáló helyiségeinek és központi berendezéseinek építési költségei,
  • a lakások rendeltetésszerű használhatóságát biztosító
    • helyiségeinek,
    • tároló helyiségek, ideértve a különálló épületben megvalósuló tüzelőanyag-tároló, alomkamra,
    • melléképítmények, ideértve a hulladéktartály-tároló, a közműpótló építmények ésberendezések, a közmű-becsatlakozás építményei,
    • egyéb építmények, ideértve a lakótelek homlokvonalán álló kerítés, az építésügyihatóság által előírt kerítés, az épület megközelítését szolgáló tereplépcső, lejtő ésjárda, valamint támfal és szivárgó övárok, valamint
    • a gépjárműtároló helyiség építési költségei,
  • a közműbekötések költségvetés szerinti építési költségei,
  • a lebonyolítási költségek, ideértve a műszaki tervezés, a hatósági engedélyezés és a műszaki ellenőrzés költségeit,
  • a jogszabály alapján fizetendő útépítési- és közművesítési hozzájárulás,
  • távfűtés bekapcsolási díj, az elektromos hálózat fejlesztési hozzájárulások,
  • a lakáshoz kapcsolódó közterületi út-, járda- és közműépítési költségek és hozzájárulások,
  • az új lakás megépítéséhez szükséges földmunka elvégzésének költségei,
  • az új lakás megépítése érdekében felmerült építménybontási költségek.

Hogyan kell igazolni a lakás műszaki állapotának megfelelőségét?
A lakás műszaki állapotának a lakhatási igények kielégítésére alkalmasnak kell lennie, amelyet a hitelintézetnek helyszíni szemle keretében, szemrevételezéssel kell vizsgálnia. Ha a helyszíni szemle során a hitelintézet megállapítja, hogy a lakás a lakhatási igények kielégítésére nem alkalmas, az igénylő a hitelintézet részére statikai szakvéleménnyel igazolhatja a lakás lakhatási igények kielégítésére való alkalmasságát. A lakhatási igények kielégítésére való alkalmasságot igazoló statikai szakvélemény megléte esetén a lakhatási igények kielégítésére való alkalmatlanságra hivatkozással a hitelintézet nem utasíthatja el kérelmet.

Hogyan kell igazolni az 1.1. pont szerinti kamattámogatott kölcsön, adó-visszatérítési támogatás és a családok otthonteremtési kedvezménye igénybevételénél, hogy az igénylő köztartozásmentes adózó és legalább 180 napos, folyamatos TB jogviszonnyal rendelkezik?
Az igénylő a kérelem benyújtásának időpontjában

  • szerepel az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozásmentes adózói adatbázisban, vagy a NAV által kiállított, 30 napnál nem régebbi okirattal igazolja, hogy nincs nyilvántartott köztartozása,
  • az illetékes egészségpénztári feladatokat ellátó fővárosi és megyei kormányhivatal által kiállított 30 napnál nem régebbi okirattal igazolja, hogy az igénylő a kérelem benyújtásának időpontjában és azt közvetlen megelőzően összesen, folyamatosan legalább 180 napig – ideértve azt is, ha a legalább 180 nap folyamatos biztosításban legfeljebb 15 nap megszakítás van – a magyar társadalombiztosítási rendszerben biztosítottként szerepel. A legalább 180 nap biztosítási jogviszony fennállása a magyar és külföldi társadalombiztosítási rendszer által kiállított igazolás alapján együttesen is teljesíthető, ha az említett kormányhivatalhoz benyújtott kérelem időpontjában az igénylő a magyar társadalombiztosítási rendszerben biztosítottként van nyilvántartva. Házaspárok és élettársak esetén elegendő, ha legalább az egyik fél igazolni tudja a legalább 180 napos, folyamatos TB jogviszonyt. Mentesül a 180 napos TB jogviszony fennállásának igazolása alól az igénylő, ha a fővárosi és megyei kormányhivatal jogerős határozata alapján ápolási díjban részesül.

Mikor kezdhető meg a kölcsön, az akadálymentesítési támogatás, adó-visszatérítési támogatás építési bekerülési költségének vonatkozásában illetve a családok otthonteremtési kedvezményének folyósítása?
A folyósítás akkor kezdhető meg, ha a támogatottak a saját erőként vállalt pénzeszközeiket az építés finanszírozására már felhasználták.

Mit kell figyelembe venni az 1.2. pont szerinti kamattámogatott kölcsön, az akadálymentesítési támogatás, adó-visszatérítési támogatás és a családok otthonteremtési kedvezmény igénylésekor a rendelkezésére álló saját erőként?
Az igénylő rendelkezésére álló saját erőként kell számításba venni a korábban − 5 éven belül − értékesített lakás, illetve tulajdoni hányad eladási árát. Ezt az összeget a következőkkel lehet csökkenteni:

  • az értékesített lakást terhelő és az értékesített lakás, illetve tulajdoni hányad eladási árábólvisszafizetett önkormányzati, munkáltatói támogatással,
  • az értékesített lakás vásárlása vagy építése érdekében felvett és azt terhelő lakáscélúhitelintézeti kölcsönnek az értékesített lakás, illetve tulajdoni hányad eladási árábólvégtörlesztett összegével,
  • a számlával igazolt ingatlanközvetítői jutalék összegével,
  • a kamattámogatásra, illetve családok otthonteremtési kedvezményére irányuló kérelembenyújtását megelőző 5 éven belül értékesített lakása, illetve tulajdoni hányadaértékesítésével egyidejűleg vagy azt követően vásárolt és az építés helyszínéül szolgáló építési teleknek az általános forgalmi adó összegével növelt vételárával,
  • olyan 2009. július 1-jét követően kiállított számlával vagy megkötött szerződésseligazoltan kifizetett összeggel, amelyet az igénylő az általa tervezett, de meg nem valósultlakásvásárlás céljából fizetett ki, ha az összeg az értékesítés céljára lakást építő gazdaságitársaság bíróság által elrendelt felszámolásának teljes befejezését követően nem térült meg.

Milyen értékben kell a támogatott személynek eleget tenni a számlabenyújtási kötelezettségnek lakás építése, illetve építtetése esetén?
04A támogatott személynek vállalnia kell, hogy a készültségi fokkal arányos folyósítást megelőzően a hitelintézet részére bemutatja az adott készültségi foknak megfelelő, a hitelintézet által elfogadott teljes bekerülési költség legalább 70%-áról, illetve ha az igénybevett támogatás összege ennél magasabb, úgy ennek összegét kitevő, saját nevére szóló, az általános forgalmi adóról szóló törvény hatálya alá tartozó termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról kiállított számlákat, egyszerűsített számlákat (a továbbiakban: számla).
Épülő ( még használatbavételi engedéllyel vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal nem rendelkező) lakóingatlan tulajdonjogának az építkezés befejezése előtti megvásárlása esetén a vételár – ide nem értve a telek vételárát – 70 %-a erejéig az előző építtető nevére vagy – ha az előző építtető gazdálkodó szervezet – a gazdálkodó szervezet által a teljes vételárról kiállított számlákat kell bemutatni.
A lakásépítést igazoló számlaként csak olyan számla fogadható el, amelyet olyan egyéni vállalkozó, gazdasági társaság állított ki, amely a számlakibocsátás időpontjában szerepel a NAV külön nyilvántartásában működő adóalanyként.
Az építési engedély köteles munkák esetén, az építési engedély kiadását legfeljebb 6 hónappal megelőzően kiállított számlát lehet bemutatni, az időkorlát nem vonatkozik az adó-visszatérítési támogatás esetén az építkezés helyszínéül szolgáló építési telek vételáráról kiállított számla kiállítási dátumára.

Mivel csökkenthető a számlabenyújtási kötelezettség?
Építés esetén, ha a támogatott személy az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény szerinti közhasznú jogállású szervezet vagy települési önkormányzat által kiírt nyilvános pályázat útján az építkezéshez szükséges természetbeni juttatásban részesül, e juttatásnak a támogatást nyújtó által igazolt értékéig a számlabenyújtási kötelezettség csökkenthető.
Hatósági árverésen vásárolt, használatbavételi engedéllyel vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal nem rendelkező lakás esetén a számla benyújtási kötelezettség az árverési jegyzőkönyv szerinti vételárral csökkenthető.
Amennyiben az új lakás építése során bontott anyagok is felhasználásra kerülnek, úgy ezeknek az építőipari kivitelezési tevékenység felelős műszaki vezetője által írásban igazolt értékéig a számla benyújtási kötelezettség csökkenthető. E csökkentés mértéke nem haladhatja meg a számlával igazolandó bekerülési költség 20 %-át.

Meddig terheli az állam javára bejegyzett jelzálogjog, és annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom a kedvezménnyel épített ingatlant az adó-visszatérítési támogatás és/vagy a családok otthonteremtési kedvezménye igénybevétele esetén?
Az épített lakásra az építkezés idejére és a használatbavételi engedély megadását vagy a használatbavétel tudomásulvételét követő 10 évre az állam javára jelzálogjog, és annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom kerül bejegyzésre. Az igénybevevő vállalja, hogy a tilalom lejártáig terjedően a kedvezménnyel érintett lakást haszonélvezet vagy használati jog nem terheli.

Mire kell még odafigyelni?

  • A támogatott személy a kamattámogatott kölcsönök, az akadálymentesítési támogatás, illetve a családok otthonteremtési kedvezménye iránti kérelmét az állammal a támogatás nyújtására szerződött hitelintézethez nyújthatja be. A kérelem benyújtásának a napja az a nap, amikor az igénylő a kérelmet és a kölcsön és a kedvezmény igényléséhez szükséges feltételeket igazoló dokumentumokat benyújtja a hitelintézet részére. A hitelintézet a kérelem átvételéről igazolást ad az igénylőnek, melyben tájékoztatja a kérelem elbírálásának várható időtartamáról. Átvételnek minősül az is, ha a kérelmet a hitelintézet függő közvetítője vette át. Ez esetben az elbírálás várható időtartamáról a függő közvetítő ad írásbeli tájékoztatást.
  • A hitelintézet a kérelem elutasítása esetén az igénylőt részletesen, írásban tájékoztatja a kérelem elutasításának indokáról, a rendelet szerinti, nem teljesülő igénybevételi feltételek megjelölésével, továbbá arról, hogy ha az igénylő a kérelem elutasításával nem ért egyet, a kamattámogatásra/támogatásra/kedvezményre jogosító feltételeknek való megfelelés megállapítását kérheti a támogatott lakás fekvése szerinti illetékes kormányhivataltól. Hitelintézeti elutasító döntés esetén a támogatási feltételeknek való megfelelés hatósági megállapítása iránti kérelmet az elutasítás igénylő általi kézhezvételétől számított 15 napon belül lehet benyújtani a kormányhivatalhoz. A kormányhivatal a hitelintézeti döntést jogosult felülbírálni, de csak az állami támogatások előírásainak teljesítésére vonatkozóan. Ha a hitelintézet a rendelet szerinti jogosultsági feltételek teljesítését nem megfelelően állapította meg, azonban az igénylő egyébként a hitelintézet belső szabályzata szerint nem hitelképes, a kormányhivatal döntése csak a jogszabály helytelen értelmezésének megállapítására szorítkozhat, az igénylő hitelképességének felülvizsgálatát nem eredményezheti.
  • A lakástulajdonosnak a 1.1. pont szerinti kölcsön, az akadálymentesítési támogatás, adó-visszatérítési támogatás illetve a családok otthonteremtési kedvezmény utolsó részfolyósítását követően legfeljebb egy éven belül lakcímkártyával igazolnia kell, hogy a lakás mindazon személyek lakóhelye, akiknek együttlakására tekintettel a kölcsönt és a kedvezményt az állam folyósította.
3.ÁLLAMI KEZESSÉGVÁLLALÁS

03A kezességvállalás lényege, hogy az állam a központi költségvetés terhére készfizető kezességet vállal a lakás építéséhez hitelintézettől felvett lakáskölcsönnek arra a részére, amelyre az építendő ingatlan hitelbiztosítéki értéke nem nyújt fedezetet.
– Az állami kezességvállalást a 35 év alatti fiatal házaspárok, élettársak vagy gyermeküket egyedül nevelő támogatott személyek igényelhetik, ha legalább 30%-os önerővel rendelkeznek. Az új lakásépítési költsége nem haladhatja meg Budapesten és a megyei jogú városok esetén a 15 millió forintot (általános forgalmi adóval együtt, telekhányad/ár nélkül), más településeken a 12 millió forintot.

  • Igénybevétel esetén egyszeri 2 %-os kezességvállalási díjat kell fizetni a kölcsön állami kezességgel biztosított részére.
  • A kezességvállalással biztosított kölcsön csak forint alapú lehet.

A kezességvállalásra vonatkozó részletes szabályokat a fiatalok lakáskölcsönéhez kapcsolódó állami kezesség vállalásának és érvényesítésének részletes szabályairól szóló 4/2005. (I. 12.) Korm. rendelet tartalmazza.

4.LAKÁSTAKARÉKPÉNZTÁRI MEGTAKARÍTÁS

Lakásépítési célra előtakarékoskodók lakástakarékpénztári betétben elhelyezett megtakarításaik után állami támogatást kapnak, mely a befizetett betét 30%-a, de legfeljebb évi 72 ezer forint. A takarékoskodás legrövidebb kötelező időszaka 4 év. A betét felvételével egy időben a lakástakarékpénztártól kölcsön is igényelhető.
Lakástakarékpénztári megtakarításokra vonatkozó részletes szabályokat a lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény, valamint a lakás-előtakarékosság állami támogatásáról szóló 215/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet tartalmazza.